Szeretem előre
összeszedni a gondolataim, még akkor is, ha nem úgy sikerül, ahogy azt
kigondolom. Viszont szeretek vissza is pillantani, hogy mit értem el az előző hónapban.
Ebben a rovatban ezekről a teendőkről, célokról olvashattok.
Novemberi összegzés:
Személyes: kezdett
beállni a napirend a családi életben, mivel már egy hónapja dolgoztam. Hónap
elején rögtön egy őszi szünettel kezdett az ovi, de hála az égnek volt ügyelet,
így nem kellett a mamákat vagy dédiket bolygatni a gyerekfelügyelet miatt… hurrá!
Apró örömök az életben. Majd jött az egészséghét, amikor a gyerekek sokat
sétáltak, például mentőállomásra vagy gyógyszertárba. Amíg nem dolgoztam, addig
mindig kísértem a gyerekeket, de hát ezek ugye megszűntek, és anyai szívem
ilyenkor megszakad, hogy kimaradok ezekből.
A kisebb fiammal 3 napot
voltam táppénzen, mert szegény elkapott egy kis torokgyulladást, de mivel
nyűgös és lázas volt, úgy éreztem, hogy nekem kell vele itthon maradnom és nem
másra sózni, hiszen magamnak szültem a gyereket és ezeket is magamnak kell
megoldani. Annak viszont örülök, hogy mióta szeptemberben elkezdte az ovit azóta
most hiányzott másodjára.
A hónapban volt
szülinapozás és névnapozás, sőt disznóvágás is! Mamám idén lett 80 éves, ezért
egy kisebb családi banzáj keretében megünnepeltük, hogy köztünk van, és
maradjon is egy ideig. Aztán Férjem mamájának a névnapja volt, amit pedig egy
disznóvágással koronáztunk meg. A nagyobb fiam kelt reggel Apjukkal, és ő is
ott volt a gyilkolásnál is. Nem tudom, hogy vagytok vele, de engem ez nem
zavar, mert mi is felnőttünk valahogy, pedig abban az időben többen vágtak
malacot. Bocsi minden olyan olvasómtól, akik nem fogyasztanak husit, ez az
esemény azok számára, akik esznek nagy dolog, ezért is említettem meg. Mindegy
is, ennyi lett volna a november a család életében. Folytassuk a bloggal!
Blog novembere: mint
látjátok, novemberben nem született túl sok bejegyzés, de úgy érzem ezek elég
tartalmasak lettek. Most végre volt erőm leülni és összeírni az olvasott
könyvekről az értékelést, de még így sem értem magam utol, így reményeim
szerint decemberben is bőven lesz véleményezés. Szerencsére most a
Mini-Könyvklubos könyvvel is végeztem, amit azért emelek ki, mert ez sajnos
előző hónapban elmaradt.
Értékelések:
Ami a legjobb a
novemberben az az, hogy elsején nyitotta meg a blog a kapuit. Ennek alkalmából
pedig 3 nyereményjátékot is szerveztem. Az első nyeremény egy könyvszobor volt,
amit a Könyvorigami készített ezen alkalomból, a második fordulóban Ian
Tregillis: Géplélek könyvét nyerhettétek meg, a harmadik forduló pedig még
tart, melyben 2 könyv közül választhattok. Az egyik Tomcsik Nóra: A változások
kora, a másik pedig Karina Halle: Túl közel hozzád. Úgyhogy hajrá, még
vasárnapig versenybe szállhattok a könyvekért.
Sikeresin újra elbuktam
egy olvasási kihívást, bár ezen már meg sem lepődöm, de újra és újra
megméredtetem magam rajtuk, hátha egyszer összejön. Az állandó rovatokat sajnos
nem minden esetben tudtam hozni, ennek az oka az időhiány. Erre megpróbálok
decemberben jobban figyelni. Novemberben pedig csupán egy interjú került ki,
viszont folyamatosan dolgozom az újabbakon, így elvileg ebben a hónapban több
lesz belőle.
Havi egyéb bejegyzések:
Beszerzések, ajándékok, recenziók:
A havi beszerzéseimen
meglátszott, hogy megkaptam az első fizetésem, aminek nagyon örülök, és
természetesen majdnem az összeeset könyvekre költöttem. Tipikus könyvmoly
vagyok, nem tagadom. Nem csak vásároltam könyveket, hanem recenziókat is
kaptam, sőt nyertem is egyet, köszönet érte Krencz Nóra írónőnek.
Decemberi tervek:
Decemberre igazából
nincs sok tervem, csak a túlélés, mivel ugyebár ünnepek. Viszont részt veszek a
moly.hu-n egy kihíváson, amit Niitaa szervez, és a lényege, hogy december
1-február 28 között elolvassanak a jelentkezők 12 könyvet. Erre az eseményre,
létre is hoztam egy polcot, amin összegyűjtöttem az olvasandó könyveket. Ezt a
polcot ITT meg is tekinthetitek. Írás közben pedig rá is jöttem, hogy van egy
Mini-Könyvlub, amin most van a szabadon választott könyv, azt a hónapban
elolvasom, illetve van pár recenziós példány, amiket decemberre ígértem. Ó, és
majdnem elfelejtettem az utazókönyveket, amiből sajnos nem tudtam novemberben
befejezni csupán egyet. Úgyhogy új cél: befejezni az elkezdett utazókönyveket,
majd minél előbb nekiesni a decemberi „kötelezőknek”.
Fülszöveg:
„Attól félek, hogy a körülöttem lévőket jobban meg fogja
viselni ez, mint engem. De én tudom, hogy kitárul előttem Tibet kapuja, hogy olyan
dolgokat tapasztalhassak meg, amiket a későbbiekben a lehető legjobban tudok
majd hasznosítani. Nincs bennem félelem, harag, kétség, nincsenek miértek, csak
küzdés van, és akarat. Nem látok mást, kizárólag egy egészséges embert, akinek
végig kell járnia egy utat, hogy aztán még egészségesebben folytathassa a
tökéletes életet.”
ZAVODNI GRÉTA VIRÁGnál
2011 márciusában diagnosztizáltak a leukémia egy súlyos változatát, a T-sejtes
Non-Hodgkin limfómát. A fiatal lány három éven keresztül kemoterápiás és sugárkezelések
sorozatát kapta, de maradt ereje arra, hogy közben a kezdetektől megörökítsen
minden fontos pillanatot. Bejegyzéseiből a benne lejátszódó lelki folyamat és a
kezelések, beavatkozások tanulságos, érdekfeszítő, őszinte története bontakozik
ki, melynek végállomása – göröngyös út után – a gyógyulás. A kötet Gréta
győzelméről és újjászületéséről szól; az ő példája pedig másoknak is erőt
adhat, hogy soha ne adják fel a harcot.
Elöljáróban:
Erre a könyvre esett a
választásom a Mini-Könyvklub szabadon választott könyvére. Már régóta kíváncsi
vagyok a könyvre, mert komoly témát vet fel, amit az írónő a saját bőrén,
testén tapasztalt, ezt pedig a rák. Olvasás után remélem, hogy lesz lehetőségem
egy interjút is készíteni az írónővel.
Fülszöveg:
„Felkerült egy kép a
Facebookra, hiába csinálták drónnal, még a parlament se látszik rajta jóformán,
annyian bejelölték magukat, nincsenek fejek, esernyők se, csak rengeteg név.”
A nagy visszhangot
kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát
mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években
egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik
egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem
anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a
kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is
elszáll. Ingerszegény létezés egy ingerült társadalomban, ahol a hősiesség
legfeljebb csak félreértés.
Elöljáróban:
Kíváncsi vagyok erre a
könyvre, mert Molyon a címkék igen érdekesek, főleg a társadalomkritika. Most
úgyis benne vagyok a komolyabb témájú könyvekben, köszönet érte Mini-Könyvklub.
Lehet pont ezért is szeretném elolvasni ezt a könyvet.
Fülszöveg:
Egy elfeledett idegen
lépked végig a macskaköveken. Nem hagyja, hogy láncra vert érzései
eluralkodjanak felette. De amikor szembe kell néznie családja gyűlöletével,
húga balesetével, a város suttogásával, egyre nehezebb nyugodtnak maradnia.
Márpedig nem lehet dühös, nem félhet, mert akkor kitör a káosz. Elég egyetlen
bizonytalan pillanat, hogy megremegjenek a város szobrai. Fellélegzik a
kőszarvas, pislogni kezd az acélbika. Alig várják, hogy tombolhassanak.
Egy láthatatlan árny
suhan a sötétben. Nem tartozik sehova, nincsenek emlékei, nincsenek tervei.
Otthona az éjszaka, ami elrejti őt a kíváncsi szemek elől. Fogai feltépik a
bőrt, körme véres csíkokat hagy áldozata testén. Érezni akar. Az izgalmat
üldözi, ami véget vet a szívében kongó ürességnek.
Egyikük sem ismeri a
másikat. Fogalmuk sincs róla, hogy sorsuk egybeforrt, és a válaszokat nem
önmagukban, hanem egymásban kell keresni.
Elöljáróban:
Barczikay Lillától már
olvastam korábban, mégpedig az Anyám teremtményeit, amit imádtam! Úgyhogy
nagyon örültem, mikor megkaptam a lehetőséget a legújabb könyvének az
elolvasására és nagy reményekkel indulok neki.
Fülszöveg:
Létezik-e férfi és nő között érdek és testi vonzalom
nélküli barátság? Mi számít egy házasságon belül megcsalásnak, és mi nem? Miért
jár egymással karöltve a szerelem, a féltékenység és a birtoklási vágy?
Válaszút elé állva, mire hallgass inkább: a szívedre, vagy az
eszedre? Érdemes-e felrúgni egy több mint tíz éve tartó, megállapodott, nyugodt,
komoly kapcsolatot egy hirtelen fellobbanó, fékezhetetlen szalmaláng kedvéért?
Leda Schwartz
szenvedéllyel tűzdelt romantikus regényében nyomon követhetjük egy felnőtt nő
életének két óriási tusáját. A belső vívódást a saját érzelmei, a szerelem
ellen, amit nem a férje, hanem egy másik nős férfi iránt érez, valamint a meddő
nő ádáz küzdelmét a gyermekáldás érdekében, a lombikprogramok
sikertelenségeivel átitatott reménytelenséget, a feleség irdatlan fájdalmát,
aki nem biztos, hogy arra született, hogy valaha ő is anya legyen.
„Egy nő két dologért
képes bármit megtenni a világon. Azért, hogy legyen gyereke, illetve azért,
hogy ne.” Mauriceau (1637-1709) francia szülész szakorvos
Elöljáróban:
Ez a könyv maradt előző
hónapról, és kértem rá haladékot, mert utálok egy könyvet úgy továbbküldeni,
hogy nem olvastam el. Kíváncsian várom, hogy mit tartogat magában ez az
igencsak figyelemfelkeltő borító! A borító mellett a másik indok, ami miatt
szerettem volna elolvasni, hogy magyar írónő írta, és én szeretem a kortárs
hazai műveket.
Ennyi lettem volna mára!
Számotokra mit tartogat ez a hónap?
A képek a moly.hu oldalról származnak, illetve saját készítésűek.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése