2018. január 22., hétfő

Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban (1.)

Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ha Agatha Christie és P. G. Wodehouse együtt írna detektívregényt, ilyen lenne.
1932, London. A trónöröklési sorrendben Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie az esélytelen harmincnegyedik helyen áll, és szegény, mint a templom egere. Miután lelécel a skóciai családi kastélyból, és ezzel megússza, hogy férjhez kelljen mennie Halpofához (Siegfried herceghez), Londonba költözik.
A fővárosban meglepő kalandok várnak rá:
életében először saját magának kell begyújtania egy kandallóba,
belezúg egy házasságra alkalmatlan, nagyon szexi ír nemesbe,
inkognitóban házvezetőnői szolgálatot alapít, hogy ne kopjon fel az álla,
a Királynő felkéri, hogy kémkedjen a szoknyapecér trónörökös után.
De élete akkor vesz igazán új fordulatot, amikor holtan talál a fürdőszobájában egy férfit.
Lady Georgiana pontosan tudja, ki az illető: ez a francia idegen nemrégiben megzsarolta a családját, és azzal fenyegetőzött, hogy megszerzi a skóciai kastélyt.
Lady Georgiana egyetlen módon tisztázhatja a helyzetet – ha mielőbb kideríti, ki volt a gyilkos.

Könyvinformációk:
Kiadó: Lettero
Eredeti megjelenés éve: 2007
Magyar megjelenés éve: 2017
Oldalszám: 416 oldal
ISBN: 9786155733079
Kötés: e-könyv
Fordította: Róbert Pál
Sorozat: Holttest a fürdőkádban
Függővég: so-so

Véleményem:
A Mini-Könyvklub 9. fordulójában ez lett az egyik megszavazott könyv, és a januári közös olvasás. Elég vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban: ez egy krimi, ami nem krimi. Emiatt élveztem is meg nem is. Azt vártam volna a könyvtől, hogy valami jó kis bűntényben lesz részem, amit egy remek nyomozás követ, ehelyett egy könnyed és vicces regényt olvastam. Szóval kicsit csalódott vagyok, közben pedig kissé örülök is, hogy nem az a véresen krimis krimi. Aki kíváncsi a könyvre, és szeretne csatlakozni a Könyvklubhoz, még megteheti  ITT január 31-ig.

A történet az 1930-as évek Angliájában játszódik, aminek a hangulatát tökéletesen visszaadta az írónő. A karakterek úgy viselkedtek, ahogy a kor megkövetelte: a királyi család tagjai próbáltak diszkrétek maradni, nem keresni a feltűnést, időben férjhez menni és családot alapítani… és még sorolhatnám. Ezekkel ellentétben Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie, azaz Georgie a királyi család tagja épp az ellenkezőjét tette. 21 évesen még nem talált magának való férjet, majd egyedül, mindenféle kíséret és vagyon nélkül elindult Londonba, ahol a családnak volt egy kúriája. Elkezdte élni a saját életét, majd felbukkant a testvére, aki után pedig egy hulla a fürdőkádjukban. Persze ki volt az első számú gyanúsított? Hát persze, hogy Georgie testvére! És tudjátok, hogy mikor következett be ez a haláleset? A könyv felénél!!!
Ez egészen hihetetlen, hiszen azt vártam, hogy majd az első 10 oldalon hozzám vágják azt a bizonyos holttestet a fürdőkádban, a továbbiakban pedig a szaftos nyomozás és gyanúsítgatás folyik. Ez nem így történt. Ezért is mondtam, hogy nem annyira krimis krimi. A gyilkosság után sem egészen azt kaptam, amit vártam. Georgie folytatta a társadalmi életét, amit elkezdett élni a gyilkosság előtt, csak közben egy picit szaglászott is, és persze próbált túlélni, hiszen hirtelen nagyon sok „baleset” érte.
A karakterek egészen tetszettek volna, ha kicsit jobban ki vannak dolgozva. Egyedül Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugeniet, azaz Georgiet ismertem meg jobban, hiszen körülötte forgott az egész történet. Georgie egy igazi kis lázadó volt a saját korában, hiszen teljesen ellene ment a normáknak. Ezt imádtam benne, mert nem azt a tipikus hisztérikás főhősnőt kaptam, akire számítottam, hanem egy nagyon talpraesett örökösnőt. Kénytelen volt a saját lábára állni ahhoz, hogy meg tudja menteni a testvérét a börtönből, és nem pedig a tapsra várt.
A barátnője, Belinda igazi züllött nőszemély volt, hiszen egyik partiból a másikba mászkált, és rendszeresen váltogatta a partnereit esténként. De a legjobb tulajdonsága mégis az volt, hogy végig Georgie mellett állt, mint a legjobb barátnője. Erre pedig nagy szüksége volt Georgienak a nagy zűrzavarban a hulla miatt.
A lányok mellett persze 2 szívtipró is jutott a történetbe, akik közül az egyik nem az volt, akinek mutatta magát. Tristram, akit Georgie már gyermekkora óta ismert. Illetve Darcy, aki elég rossz hírben állt, és mindenki óva intette Georgiet tőle. Hogy kicsoda viseli az álarcot? Az engem is meglepett!
Összességében elég érdekes volt ahhoz, hogy végigolvassam, hiszen kíváncsi voltam, hogy ki ölte meg az áldozatot. A vége eléggé meglepett, hiszen más volt a tippem, mint aki valóban elkövette a bűntényt. Egyszer olvasós, kikapcsolósára viszont teljesen tökéletes volt. A humora pedig zseniális. Azok a szócsaták, amik a szereplők között zajlanak igazi kacagtató jelenetek. Ha van némi kétség felmerült bennetek a könyvvel kapcsolatban, vagy kevésnek érzitek azokat az infókat, amiket adtam, olvassátok el a többi Könyvklubos véleményét ITT.
Ajánlom azoknak, akik:
- szeretik könnyed hangvételű krimit,
- kíváncsiak egy érdekes történetre,
- nem bánják, ha nem a bűncselekmény körül forog a könyv,
- a nyomozás mellett vevők egy kis romantikára.

Értékelésem: 5/3,5 csillag

Kedvenc karakter(ek): Darcy O’Mara
Kevdenc jelent(ek): Victoria Georgiana Charlotte Eugenie bénázásai
Kedvenc idézetek:
„Ha engem Hildának neveztek volna el, inkább belefojtom magam a babakádba, mint hogy egy ilyen név terhe nyomasszon egy életen át.”
„– (…) Képzeld, versenyautót is szokott vezetni, és repül is. – Mint Pán Péter? – Repülőgéppel, szívem!”

„    De most már 21 éves vagyok. Nincs kíséret, nincs gardedám, és meghalok a kíváncsiságtól, hogy mégis mit tud mutatni egy ilyen huncut és rossz fiatalember. Abból, amit eddig hallottam, kicsit össze voltam zavarodva a szex tárgyában. Elég rémisztőnek hangzott, mégis, Belinda elég nyilvánvalóan élvezte a dolgot. És az anyám is, hiszen vagy tucatnyi férfival csinálta legalább öt kontinensen. Ideje végre kideríteni, miről maradtam le eddig.” 
A képek a Pinterest táblámról származnak.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése